Úgy érzem időről-időre kell a megújulás. Számomra ezek a pillanatok nem tudatos döntések eredményeként történő erőszakos események. Sokkal inkább természetes, beérett fordulatok, melyek észrevétlenül csúsznak-kúsznak be a mindennapjaimba, végérvényesen lezárva egy korszakot, és teret nyitva egy újnak. Mint a szakítás folyamata. Más az, ha erőszakkal, kell elválnunk valakitől, valamilyen sérelem, vagy a másik döntésének áldozataként, mint ahogy a vihar leveri a termést a fáról. Sokkal egészségesebb, ha a természet, a fejlődés, és megbékéléssel hozott egyetértés vezet egy döntéshez, vagy változáshoz, mint ahogy a gyümölcs is lehullik a földre, ha itt az ideje.

Így indult ez a blog is egy évvel ezelőtt, és így jött el most is számomra a változás hangulata. A stílusváltás nem csak a külsőmben, de a munkásságomban, a gondolatvilágomban is megjelenik. Ezt a folyamatot látjátok a blogon is. Alig vártam, hogy valami újat alkothassak, és remélem ti is szeretettel fogadjátok az új formát.  

Natulcien