Egy kedves olvasóm kérésére és a gardróbrendezésem eredményeképp született ez a bejegyzés, mégpedig a kényes piros nadrágról. Kényes, mert mindig tetszett, de sose mertem felvenni, mert nem tudtam mivel, hogyan viseljem, hogy ne legyen snassz, illetve ne legyen túl figyelemfelkeltő.

Talán a fő probléma tényleg a felhívó jellege volt ennek a színnek. Nem szerettem volna kitűnni, de a lázadási kedv is hajtott, ami nem túl szerencsés kettősség. Egy turikincs viszont a kezembe akadt egyszer, mégpedig egy bordó nadrág személyében. Gondoltam ezzel probléma megoldva, nem túl feltűnő, de mégis csak a piros árnyalata. Ezzel a gondolattal megnyugodtam, haza is vittem a szerzeményt, és betettem a szekrénybe.

Sose volt még rajtam. Mikor szembesültem ezzel a ténnyel és a bordó nadrággal a legutóbbi gardróbrendezésem alkalmával gondoltam utánajárok, hogyan is tudnám beilleszteni a ruhatáramba ezt az egészen elhanyagolt, és hordás nélkül teljesen feleslegesen megvett darabot. A konklúzió, hogy nem túl változatosan. Nekem a piros élénksége üti a többi színnel való keveredést, mivel így is elég feltűnő, hát maradnak a klasszikusok: a fekete, a fehér, a bézs, a barna, a szürke, és mindezek mintás kombinációja.

Azt hiszem nem lesz a kedvenc, „minden nap ehhez nyúlok” ruhadarabom ez a nadrág, de van benne azért fantázia, és néha kiélem majd benne a lázadó kedvem.

Szép napot, Natulcien

Képek forrása: Pinterest